Közhelyesen csak ennyi – “Ma van hátralévő életed első napja”

11.06

Átköltöztem 10-én, akkor írtam meg a főcímet is, csak nem jutottam tovább. Az elmúlt két napban folyamatosan pakoltam, már csak a konyha van hátra. Kivettem egy hét szabit, hogy normálisan be tudjam fejezni, illetve ki tudjam pihenni magam egy kicsit. Tizenórákat alszom, és az újra előkerült még megnézetlen DVD-ket pörgetem. Erről jut eszembe, a minap megrendeltem a Mocsok Macsók Meséinek első évadát – nem is tudtam, hogy megjelent -, ajánlom sok szeretettel :) Ez megint egy nagyon jól sikerült amcsi sorozat férfiakról, nőkről, emberi kapcsolatokról.

Némi ismertető – “A férfiélet nem habostorta, ha egyszer a teremtés koronája egy gyenge pillanatában örökre elkötelezte magát egy nő mellett. Ezt a problémakört járja körül az Emmy-re jelölt sorozat, mely több milliós nézőközönséget mondhat magának. A 21. századi férfiak egyik legnagyobb problémája maga a házasság, hiszen hatalmas mértékű. Mindhárman házasok, ám mindegyikük merőben másként vélekedik arról, mi is kell ahhoz, hogy működjön a házasság. Most mindenki számára világossá válhat, hogyan is gondolkodnak a férfiak az élet nagy dolgairól – természetesen nagy adag humorral nyakon öntve. Felelősség, kötelesség és csábítás vár a házasság igájába hajtott teremtés koronáira. Vajon lehet egyszerre boldognak és házasnak lenni? Ezt a rendkívül fontos kérdéskört feszegeti az Amerikában rendkívül népszerű Mocsok macsók meséi, mely három igazi férfi – barátok és kollégák – életét követi nyomon.”

Régen az Édzsbió sugározta, aztán átvette a KomediSzentrál (nem véletlen, hogy így írom), az utóbbinak elég nagy függője voltam :) Aztán január elején olvastam az indexen (hol máshol kulturálódjunk), hogy a Digi és a UPC is leveszi a műsorról. Ez be is következett, így az új lakásba be sem köttettem a kábeltévét. Minek? Úgysem vagyok itthon, ezen a csatornán kívül a Discovery-t néztem, mást nem nagyon. Viszont sokat olvasok megint, van kínálat itthon bőven. Szeretem a könyveket, havi legalább egyszer be is térek a Nyugatinál lévő Alexandrába. Volt egyszer egy aranyos sztori, lekaptam a polcról egy könyvet, és annyira belemerültem, hogy leültem törökülésbe a polc elé (szőnyegezett a hely, nagyon menő :) ), és egy háromnegyed óra múlva odajött az egyik eladó srác, hogy Ő igazából azóta néz, hogy leültem. Ha gondolom, akkor vannak ám székek is…

Reklámok

~ Szerző: fenyes - 2010. január 13..

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: