Valaki ma este…

15.32

A január fény szempontjából elég laza volt (3 buli talán), így valami csoda folytán A Cégnél lett vagy 20 óra túlórám a hónapban. Ilyen sem volt még, de májusban, még a szezon előtt erre az esetre biztosítottam be magam a hivatalos munkahellyel. Sokszor kérdezik, hogy miért nem csak a világításból élek meg. Egyszerű, ma Magyarországon még a Zenészeknek is dolgozniuk kell ahhoz, hogy el tudják tartani magukat/családjukat, akkor gondolhatjátok, hogy a technikusnak pláne… Így is azt hiszem, nagyon jól állok, van négy fix Zenekarom, kettő alkalmanként, és még egyhez szeretnék bejutni már egy ideje.

Ez a Merlines történet elég jól sikerült a technikai helyzethez képest – édes volt Peti, mikor délután 4kor rám csörgött, hogy állítsuk be a lámpákat, adja a helyi arcot. Köszi, itt ülök a laptop előtt egy szál türcsiben, fogalmam sincs, de megoldottuk. Még jó, hogy jártam már ott egy párszor.

A koncert előtt egy pohár sör társaságában szedegettem össze a gondolataimat, hogy s mint lesz, hogy tudom a legtöbbet kihozni a cuccból. Egy helyes szőke lányzó odakeveredett hozzám, hogy letegye a táskáját a székre, egy feles pohár és egy üveges sörrel a kezében. Elkezdtünk beszélgetni a piercingekről, majd tetoválásokról, az estéről. Odakeveredett Peti is, aki bemutatott aztán minket egymásnak (csak hogy az illem része is meglegyen), és hozzátette, hogy én vagyok a Hangmás fényese. Innentől valami olyat kaptam, amit még soha senkitől. Egy idegen ember – ráadásul CSAJ – arról kezdett el beszélni, hogy látott már több koncerten, és hogy mennyire büszke rám, amiért csajként megállom a helyem ebben a világban. Teljesen ledöbbentem. És persze zavarba is jöttem rendesen :) Rengeteget beszélgettünk este, telszám csere, ímél, májszpész, minden. Remélem, még találkozom Vele, hiszen az elmúlt időszakban eléggé begubóztam a saját kis világomba, ahová nem engedtem be senkit. Ha minden igaz, akkor jönnek Gödöllőre a Trafóba Neo koncertre.

Ez az a momentum, amiért azt mondom, megérte. Megérte a sok évnyi szenvedés, porban és fagyban betáp kábel tekerés, kamion pakolás, konténereken alvás, a rengeteg csont törés… Egy ember, aki ismeretlenül azt mondja, hogy büszke Rád.

Egyik gázsim sem ér fel ezzel…

Advertisements

~ Szerző: fenyes - 2010. január 31..

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: