Chapter VI. – Happy Box

1.04

Ez aztán tényleg nagyon heppi… Itt ülök a kupi kellős közepén, és kartondobozokba pakolom az életemet. HA jól számolom… várj… 11-12. alkalommal kb. Durva. Megint összepakolok és újrakezdem valahol máshol. Ennek örömére bontottam egy üveg Bacardit és persze szigorúan lájtkólát vettem mellé :)

Ezek a költözések mindig kivesznek belőlem egy darabot. Sehol nem találom a helyemet. Igazából nem tettem újévi fogadalmat, lehet, most még nem késő… Az a baj, hogy bár szívem (a maradék) szerint felégetném magam mögött a múltamat, de amíg nem zárom le tejesen, addig fogja a történelem megismételni önmagát. Vagy ez lenne a karma? Összekötöm az életemet emberekkel, aki mellett aztán tönkreteszem magam (itt hívnám fel az illetékesek figyelmét, hogy ez csakis az ÉN hibám) mind lelkileg és testileg? Mi a helyes?

Most találtam egy kis garzont, kiveszem, és élem a “nagy szingli” életet? Minden nap más és más hajnalig, amikor is távozásra kérem valami kamu indok miatt? Áhh, nem bírná a lelkem… Hős szerelmes típus vagyok. Emlékszem, ott volt az a Srác, aki anno a Roxy Rádiónak az egyik host-ja volt. Valami szar nyereményjátékkal járták az utcákat,  én pedig suli helyett oda jártam mindig dumálni vele. Persze volt csaja, de hozzám járt éjszakánként. Szerelmes voltam belé, ellenben neki csak egy voltam. Világ életemben azon dolgoztam és dolgozom is, hogy ne csak egy legyek a sok közül, hanem az A bizonyos… Mind a munkámban, mind pedig a párkapcsolataimban. Mindkettőből volt bőven…

~ Szerző: fenyes - 2010. január 7..